Este van, megint. Fáradt vagyok.
Örök nappalokban pihenni,
kerülni álmot, éjszakát most lenne jó.
Oly rövid a nappal és a fény.
És ti régtől élők éjszakái,
mulandóságot jámbor lelkeknek
kegyesen kiszolgáltatók,
a fényt keresőknek nem adtok
nyugalmat, éji békébe menekvést,
sem újjá ébredésre reményt.
Szerelmek rejtője, ifjú éjszakák,
s a magány békéjét oltalmazók,
ti voltatok az élet örökkévaló ígérete,
s bennetek tisztult meg a lélek,
már nincs más ígéret tőletek,
csak az enyészeté?
Sok a dolgom még, várjatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése