Komáromi János - Hajnal

Váratlan csörrenés,
csillag hullt az éjben.
Suhogó rebbenés,
álmom a sötétben.

Résnyi derengés
az üvegeken át,
mint érintés,
ébreszti a szobát.

Szemem a fénybe néz,
de még az éjbe lát.
Lustán seprem le magamról
a kábult félhomályt.