...Veled ébredem, már megint.
Hozzád érek, s te fürgén, máris
rám fonódol, friss hús-galáris,
csilloghat bőröd gyöngye mind.
...remegnek zsenge combjaid.
Nyílhatunk... s bár még rejtéjben ráng
zsombollyá nyitó altest-vénánk,
nem bírjuk várni jármait.
...légzésed mélyedt hangja szít.
Mi vágyat adsz, úgy visszaadnám,
s sziklába vésném, hogy majd, aztán,
csak így ölelj... mi andalít!
...becézgetem lágy arcodat.
Ajkad két sarkán nyugodt, édes
mosolyod fénylik, tüneményes,
mesékből másolt karcolat.
...szemedben virrad nappalom.
Gonddá virul az élet bokra...
s csak halmozódik, még, nagyobbra
a szerelmünk, e mély halom.
...elrebben álmunk, nem is int.
Az új, szép reggel meg tapintgat;
e tűzremény, hogy majd nap mint nap
Veled ébredjem, így, megint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése