Nézem a szelet, s nem látom,
hosszan nézem, s nem látom,
csak azt látom, mint hajlonganak az ágak,
s mint futnak a fű közt a levelek.
Nézem az időt, s nem látom,
hosszasan nézem, s nem látom-
Csak azt látom, mint nőnek a gyermekek,
s mint őszülnek, görnyednek meg az emberek.
(Kányádi Sándor fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése